BIKAVER 2017 c

bakta_logo

A jelenlegi hegyközségi nyilvántartási rendszer jogi alapjaihoz jóval az EU-s csatlakozásunk előtti időkbe, az 1980-as évek végén változásokat hozó, borpiaci gazdasági helyzetig kell visszanyúlnunk. Az akkor lejátszódó folyamatok indukálták az 1994-es Hegyközségi Törvény és az 1997-ben hatályba lépő Bortörvény elfogadását, amelyek révén, a szakmai várakozásoknak megfelelően, a II. világháború előtti jogi útra tért vissza a szabályozás. Az ágazat számára a legfontosabb eredményt az jelentette, hogy megalakult a 320 hegyközség, és országosan mintegy 140.000 tag integrálásával, egy valódi, reprezenatív, közigazgatási-köztestületi hálózat jött létre. A folyamatos, támogatásokból finanszírozott informatikai fejlesztéseknek köszönhetően egy jól használható, egyre kifinomultabbá és naprakészebbé váló hegyközségi nyilvántartási rendszert sikerült mind országosan, mind helyi szinten kiépíteni.

Az 1994. évi CII-es törvény (Törvény a Hegyközségekről) a hegyközség megalakulásának feltételéül szabta, hogy a község közigazgatási határán belül legalább 50 ha árutermő szőlőültetvénynek kell lennie. Mivel ez a feltétel adott volt, szükségessé vált az Egerbaktai Hegyközség megalakításának előkészítése. Ebben múlhatatlan érdeme volt id. Szalkai Miklósnak, aki összeírta, rendszerezte a szőlőterületeket valamint azok tulajdonosait, és nagy részt vállalt az alakuló ülés lebonyolításában is.

tortenet01

tortenet02

Az Egerbaktai Hegyközség az alakuló ülését 1995. október 6-án tartotta. Az ülés kimondta a hegyközség megalakulását, elfogadta az alapszabály tervezetét és megválasztotta a tisztségviselőket. Az Egerbaktai Hegyközség első hegybírójává Mata Józsefet választotta, elnöke pedig Angyal Béla lett.

A következő időszak szürke hétköznapjaiban a Hegyközség munkáját meghatározta a termelés és a minőség koordinálása valamint az új telepítések engedélyezése és elősegítése. Ki kell emelni, hogy ebben az időszakban, a hegyközségi szőlőterületek mintegy 40%-kal bővültek. Ugyancsak ezen új telepítéseknek köszönhetően erősödött meg a hegyközség és vált szerepe nélkülözhetetlenné a szőlőtermelők számára.

Az EU csatlakozás azonban nem várt változásokat is hozott. A túlkínálat és a piac szűkülésének eredményeképpen, csökkent a szőlőtermsztés jövedelmezősége. Ezen új helyzet új kihívást, új feladatot jelentett a hegyközségek számára is. Felértékelődött az érdekvédelem szerepe és szükségessé vált, főleg szüreti időszakban, egy pontosabb koordináció. Ezen feladattal azonban már egy újabb vezetésnek kellett megbirkóznia, így a 2004-évi tisztújító közgyűlésen új elnököt és hegybírót választott a tagság.

Az Egerbaktai Hegyközség új elnöke Szalkai Miklós, hegybírója pedig Vásárhelyi Szilárd lett. Az új vezetők tökéletesítve elődeik munkáját, de egy új szemlélettel, továbbra is a tagság érdekeinek és igényeinek megfelelően munkálkodtak a hegyközségért. A hegyközségi iroda a Bátori útról jelenlegi helyére a Siroki útra került, állami és az Egri Borvidéki Tanács segítségével informatikai fejlesztések zajlottak le. Sikerült élénkebbé tenni a falu életében betöltött közéleti szerepet, koordinálni mind a szakmai mind a közösségi munkát. Az eredményeket a borversenyeken elért sikerek, illetve a jó hangulatú rendezvények egyaránt igazolják. Be kell azonban vallani, hogy a hagyományos feladatok közül a tagi érdekvédelem biztosításának terén, amivel már az alakulás óta folyamatosan gondok voltak, nem sikerült átütő sikert elérni. Külön kiemelendő azonban, hogy a hegyközség szerény anyagi lehetőségei ellenére a tudományos kutatási munkát is támogatta, területe szolgált mintaként az országosan egyedülálló „Szőlőterületek nyilvántartásához kapcsolódó hegyközségi e - szaktanácsadási rendszer” kidolgozásához.

tortenet03

tortenet04

Az Egri Borvidék második legkisebb hegyközsége felvásárlóktól függően 180-190 tagot tömörít. A tagok több mint 40%-a, egerbaktai lakos, így az Egerbaktai hegyközségnek a közigazgatási feladatokon túl, mint általában az apróbb vidéki hegyközségeknek, múlhatatlan szerep jut a falu civil életének alakításában, a vidékfejlesztési célok megvalósulásában.

A hegyközségi közösséget főként olyan jó értelemben vett egyszerű kisemberek alkotják, kiknek élete a szőlővel és a borral fonódik össze, s bár számos borversenyen bizonyították már rátermettségüket, talán a „bormívességtől” még többre valónak tartják, a bor által nyújtott társasági életet és gondűzést.

scroll back to top

AZ ÉV BORTERMELŐJE 
CÍM EGRI BIRTOKOSAI 

Thummerer Vilmos, 1995
Gál Tibor, 1998
Vincze Béla, 2005
Dr. Lőrincz György, 2009 

 

A Bikavér Ünnep borászatai

5 Évszak Borműhely
Almagyar-Érseki Szőlőbirtok Kft
Árvai Sándor Pincészete
Balga Családi Pincészet
Besenyei Borház Kft
Bíró és Fia Pincészet
Bolyki János Pincészete
Csutorás Ferenc Pincészete
Dávid Borház
Demeter Pincészet
Dula Pincészet
Egri Borbarát Hölgyek Egyesülete
Egri Csillagok Zrt.
Egri Korona Borház
Estók Pincészet
Farsang Pincészet
Gajdos Pincészet
Gál Lajos Pincészete
Gál Tibor Pincészet
Gróf Buttler Borászati Zrt.
Hagymási Pincészet Eger
Hangácsi Csaba Pincészete  
Juhász Péter Pincészete
Juhász Testvérek Pincészete
Kiss Pincészet
Kovács Nimród Borászat

Kőporos Borászat
KRF. Szőlészeti Borászati Kutató Intézet
Magister Pincészet
Molnár Pincészet
Ostoros-Novaj Bor Zrt.
Rabóczki Pincészet
Rézangyal Bor- és Pálinkapince
Sike Tamás Pincészete
Simon Pincészet
St. Andrea Szőlőbirtok
Szarvas Károly Pincészete
Thummerer Vilmos
Tarjányi Borászat
Tóth Ferenc Egri Borvár
Varsányi Pincészet
Vitavin Kft.

 

 Akik főznek a Bikavér Ünnepen

Balneo Hotel Zsóri, Mezőkövesd-Zsóri
Barabás étterem, Debrecen
Egri Margaréta Kecskesajt, Eger
Excalibur Étterem, Eger
Fehérszarvas Vadásztanya Étterem, Eger
Fekete Ló Fogadó, Eger
Forst-ház Étterem
Hotel Korona, Eger
Hotel Villa Völgy, Eger
Imola Udvarház Borétterem, Eger
Ködmön Csárda, Eger
Kulacs Csárda Panzió, Eger
Magtár Fogadó, Noszvaj
Marján Cukrászda és Hidegkonyha, Eger
Park Hotel, Eger
Piroska Étterem, Egerszalók
Salíris Hotel, Egerszalók
Szent Lőrinc Szakközépiskola, Eger
Tábornok-Ház Nemzeti Kávéház-Étterem, Eger
Zsálya Bisztró, Eger